Nyugdíjrendszer

• Társadalombiztosítási nyugellátások
• Járulékfizetési kötelezettség a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben
• A társadalombiztosítási nyugellátás mértéke
• Mennyi a nyugdíjkorhatár?
• Hogyan lehet igényelni öregségi nyugdíjat?
• Kik kaphatnak korkedvezményt?
• Kiknek jár az előrehozott öregségi nyugdíj?
• Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj
• Az öregségi nyugdíj összege
• Milyen szolgáltatásai vannak a magán-nyugdíjrendszernek?
• Milyen feltételei vannak az egyösszegben történő kifizetésnek?
• Kötelező és az önkéntes magánnyugdíj-pénztári tagság
• Milyen módon történik a járulék- és tagdíjfizetés a magánnyugdíj rendszerben?
• Milyen szolgáltatási vannak az önkéntes nyugdíjpénztárnak?
• Hogyan lehet belépni az önkéntes nyugdíjpénztárba?
• Önkéntes nyugdíjpénztárba fizetendő tagdíj

A kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer működtetése és fejlesztése az állam feladata.

Az állam által működtetett nyugdíjrendszer legfőbb jellemzői

1. az ún. felosztó-kirovó finanszírozás, valamint

2. a vegyes finanszírozás.

A felosztó-kirovó finanszírozás annyit jelent, hogy a társadalmi szolidaritás elvének megfelelően a foglalkoztatóknak és az aktív korú munkavállalóknak a jogszabályban előírt járulékot kell befizetniük,és az így befolyt összeget az arányosság elvére tekintettel nyugdíjak formájában felosztják a nyugdíjasok között.

A magyar nyugdíjrendszer 1998. január 1-je óta vegyes finanszírozású, azaz az állam a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer mellett magán-nyugdíjrendszer formájában is biztosítja a nyugdíjasok ellátását. A magánnyugdíj pénztári tagoknak ellátásuk fedezetére nyugdíjjárulékot és tagdíjat kell fizetniük.

Fontos megjegyezni, hogy az állam a társadalombiztosítási nyugellátások kifizetését garantálja, vagyis akkor is biztosítja, ha a Nyugdíjbiztosítási Alapba befizetett járulékok nem fedezik a folyósítandó nyugdíjak összegét.

Az állam által biztosított nyugdíjrendszerek mellett azonban lehetőség van arra is, hogy aktív korban önkéntes alapú befizetések útján kiegészítsük a későbbi társadalombiztosítási nyugellátást. Ennek a lehetőségét az önkéntes nyugdíjpénztárak biztosítják.

Társadalombiztosítási nyugellátások

A kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer

1. saját jogú; és

2. hozzátartozói

nyugellátásokat biztosít.

A saját jogú nyugellátások körébe tartozik:

1. az öregségi nyugdíj,

2. a rokkantsági nyugdíj,

3. a baleseti rokkantsági nyugdíj és

4. a rehabilitációs járadék.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátás:

1. az özvegyi nyugdíj;

2. az árvaellátás;

3. a szülői nyugdíj; valamint

4. a baleseti hozzátartozói nyugellátások.

Azok, akik egyidejűleg több saját jogú vagy hozzátartozó nyugellátásra is jogosultságot szereznek, a számukra kedvezőbb ellátást választhatják. Természetesen a kedvezőtlenebb nyugellátás folyósítása ilyen esetben szünetel.

Járulékfizetési kötelezettség a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben

A társadalombiztosítási nyugellátás fedezetére a foglalkoztatóknak és a munkavállalóknak is járulékot kell fizetniük. A foglalkoztatók – a 29%-os társadalombiztosítási járulékon belül – 2002-től a munkavállalók járulékalapot képező jövedelmének 18%-át voltak kötelesek befizetni nyugdíjbiztosítási járulékként a Nyugdíjbiztosítási Alapba, amely mérték 2007. január 1-jétől 21, 2008. január 1-jétől pedig 24 százalék.

Amennyiben a munkavállaló kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozik az általa fizetendő nyugdíjjárulék mértéke a jövedelem 9,5%-a . A munkavállaló által fizetendő éves járuléknak azonban felső határa is van. Ez 2005-től az adott évi költségvetési törvényben meghatározott összeg . 2005-ben a járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 16 440 forint (az egyéni járulékfizetési felső határ így évi 6 000 600 forint) volt, ami 2006. január 1-jétől napi 17 330, évi 6 325 450 Ft-ra, 2007. január 1-jétől napi 18 490, évi 6 748 850 forintra, 2008. január 1-jétől pedig napi 19 500, évi 7 137 000 forintra nőtt.

Azoknak, akik egyidejűleg valamelyik magánnyugdíj-pénztárnak is a tagjai 1,5%-os nyugdíjjárulékot kell fizetniük.

A társadalombiztosítási nyugellátás mértéke

A nyugellátás a nyugdíjjárulék alapját képező keresettől (jövedelemtől) és az elismert szolgálati időtől függ.

Aki a szolgálati idejének egy része alatt a magánnyugdíj-rendszer keretében tagdíjat fizetett, a kizárólag társadalombiztosítási nyugellátásra jogosultakhoz képest kevesebb ellátásban részesül (például a társadalombiztosítási öregségi nyugdíj 75%-ában).

Ha azonban a biztosított személy úgy dönt, hogy a magánnyugdíj keretében összegyűjtött tagdíját a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer részére utalják át, akkor a nyugdíja ugyanolyan összegben kerül megállapításra, mint azoknak, akik a biztosítási idő teljes tartama alatt kizárólag nyugdíjjárulékot fizettek.

Nyugdíj

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer két legnagyobb csoportja a saját jogú és a hozzátartozói nyugellátásokat biztosító ellátások köre. A társadalombiztosítási nyugellátás fedezetére a foglalkoztatóknak és a munkavállalóknak is járulékot kell fizetniük. Az öregségi nyugdíj olyan saját jogú nyugellátás, amely meghatározottéletkor elérését követően, meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén jár.

Öregségi nyugdíj

Az öregségi nyugdíj olyan saját jogú nyugellátás, amely meghatározott életkor (öregségi nyugdíjkorhatár) elérését követően, meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén jár.

Szolgálati időnek az az időszak tekinthető,

1. amely alatt az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy

2.

• aa) nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, vagy

• ab) megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett, vagy

3. amelyet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szolgálati időként határoz meg.

Mennyi a nyugdíjkorhatár?

Az öregségi teljes nyugdíjra azok a személyek jogosultak,

1. akik legalább 20 év szolgálati időt szereztek és a 62. életévüket betöltötték; vagy

2. legalább 10 év szolgálati időt szereztek és 1991. január 1-je előtt

3.

• ba) a nők esetében az 55.,

• bb) a férfiak esetében a 60. életévüket betöltötték.

Ezen kívül öregségi résznyugdíjra válhat jogosulttá az is, aki nem rendelkezik az előírt 20 évi szolgálati idővel, de

1. a nők esetében az 55., a férfiak esetében a 60. életévet 1991. január 1-je és 1993. június 30-a között töltötte be és eddig az időpontig legalább 10 évi szolgálati időt szerzett, vagy

2. a reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt 2009. január 1-ig betölti és legalább 15 évi szolgálati idővel rendelkezik.

Főszabály szerint az öregségi nyugdíjkorhatár egységesen, mind a férfiaknál, mind a nőknél a 62. életév. Ettől eltérően – a 62. életévnél korábban – szabályozták az 1947. január 1-je előtt született nők és az 1939. január 1-je előtt született férfiak nyugdíjkorhatárát.

Erre tekintettel a nők öregségi nyugdíjkorhatára, ha

• 1940. január 1-je előtt született akkor az 55.;

• 1940-ben született akkor az 56.;

• 1941-ben született akkor az 57.;

• 1942-ben született akkor az 57.;

• 1943-ban született akkor az 58.;

• 1944-ben született akkor az 59.;

• 1945ben született akkor a 60.;

• 1946-ban született akkor a 61.

betöltött életév.

A férfiak öregségi nyugdíjkorhatára, ha

• 1938. január 1-je előtt született akkor a 60.;

• 1938-ban született akkor a 61.

betöltött életév.

Az öregségi nyugdíjra való jogosultság szabályai 2008. december 31-ét követően változni fognak. A legfontosabb változás az, hogy ettől az időponttól kezdődően csak az lesz jogosult az öregségi nyugdíjra, aki legalább 20 évi szolgálati időt szerzett.

Hogyan lehet igényelni öregségi nyugdíjat?

Az öregségi nyugdíj iránti igény

1. az igénylő lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságoknál és ezek kirendeltségeinél;

2. ha az elhunyt jogszerző korábban nyugellátásban részesült, akkor a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál

terjeszthető elő.

A kérelmet csak írásban, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, az “Öregségi nyugdíjbejelentő lap”-on (ONYF. 3515/270/A) lehet előterjeszteni. Az igényléshez mellékelni kell a szolgálati időt igazoló okmányokat (például munkakönyvet, munkáltatói igazolást stb.), valamint az egyéb kedvezményre jogosító okiratokat (például gyermekek születési anyakönyvi kivonatát) is.

Az öregségi nyugdíj iránti igényt megelőzheti a szolgálati idő elismerése iránti kérelem. Ezt követően a nyugdíj megállapítás iránti igényt az “Igénybejelentés öregségi és rokkantsági nyugdíjhoz” elnevezésű igénybejelentő lapon (ONYF. 3515/272/A) kell előterjeszteni.

Kik kaphatnak korkedvezményt?

Akik az emberi szervezet fokozott igénybevételével járó vagy az egészségre különösen ártalmas munkát végeztek, az előírt öregségi nyugdíjkorhatárból korkedvezményre jogosultak . A korkedvezményre jogosító munkakörök és munkahelyek jegyzékét 2007. január 1. előtt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet tartalmazta. Korkedvezményre jogosító munkakörnek minősült például a vájároké, a búvároké vagy a sugárzó, radioaktív anyagokkal dolgozók munkaköre.

Az irányadó nyugdíjkorhatárhoz képest kétévi korkedvezmény illeti meg

1. azt a nőt, aki legalább 8 évet korkedvezményre jogosító munkakörben, valamint

2. azt a férfit, aki legalább 10 évet korkedvezményre jogosító munkakörben és

3. azt a személyt aki legalább 6 éven át 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben dolgozott.

Ezen kívül a korkedvezmény újabb egy-egy évvel növekszik,

1. a nők esetében minden további 4 év korkedvezményre jogosító munkakörben végzett;

2. a férfiak esetében minden további 5 év korkedvezményre jogosító munkakörben végzett; valamint

3. 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb 3 évi

munka esetén után.

A korkedvezményre – 2010. december 31-éig – a 2006. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti munkakörök (munkahelyek) jogosítanak. 2010. december 31-éig a 2006. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni az egyes munkakörökre (munkahelyekre) vonatkozó különös számítási szabályokra is.

A 2011. január 1-jétől a korkedvezményre jogosító feltételek meghatározásáról külön törvény rendelkezik.

Kiknek jár az előrehozott öregségi nyugdíj?

Az előrehozott öregségi nyugdíjra azok jogosultak, akik már az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően megszerezték az előírt szolgálati időt.

• Ez alapján 2008. január 1-jétől

• a nők az öregségi nyugdíjkorhatár elérést megelőzően 5 évvel alacsonyabb életkorban, azaz az 57. életév betöltésétől is jogosulttá válhatnak a nyugdíjra feltéve, hogy legalább 38 év szolgálati időt szereztek, míg

• a férfiak esetében az előrehozott öregségi nyugdíjra a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően csak a 60. életév betöltését követően van lehetőség, további feltétel esetükben is a legalább 38 évnyi szolgálati idő.

• A fentieken túl mind a nők, mind a férfiak akkor jogosultak az előrehozott öregségi nyugdíjra, ha

• munkaviszony,

• szövetkezeti tagsági viszony,

• kiegészítő tevékenységet nem folytató egyéni vállalkozói jogállás, illetve

• a havi minimálbér harminc százalékát (naptári napokra számítva annak harmincad részét) meghaladó járulékalapot képező jövedelmet eredményező díjazásért munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) történő személyes munkavégzés

folytán nem minősülnek biztosítottnak.

Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj

Az előrehozott öregségi nyugdíj speciális esete a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj. Ez a nyugellátási forma 2008-ban abban az esetben állapítható meg, ha az előrehozott öregségi nyugdíj fönt ismertetett feltételei közül a szolgálati időre vonatkozó nem teljesül, de ebben az esetben is csak akkor, ha abból legfeljebb 5 év hiányzik. Ilyenkor, amennyiben a jogosult személy kéri, megállapítható részére a nyugellátás, de csak csökkentett összegben.

Például akinek a szükséges szolgálati idejéből (38 év) 5 év hiányzik, annyiszor 0,5%-kal csökkentett nyugdíjra jogosult, ahányszor 30 nap hiányzik az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár eléréséhez.

Az előrehozott, illetve a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj feltételeinek megállapításakor a gyermeket szülő nők és a gyermeket saját háztartásukban legalább 10 évig nevelő személyek további kedvezményeket is igénybe vehetnek.

Ebben az esetben ugyanis a szolgálati időbe

1. gyermekenként egy év;

2. tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek esetén gyermekenként másfél év beszámítható.

Fontos tudni, hogy a gyermekenkénti egy év kedvezménye azonban legfeljebb három gyermek után vehető igénybe.

Szintén hozzászámítható a szolgálati időhöz a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának az ideje.

Az öregségi nyugdíj összege

Az öregségi nyugdíj összegét az elismert szolgálati idő és a figyelembe vehető havi átlagkereset alapján állapítják meg. A nyugdíj konkrét mértéke, azaz hogy a havi átlagkereset mekkora százaléka folyósítható nyugdíjként a szolgálati időtől függ.

Ha valaki nyugdíjkorhatár elérésekor 10 év szolgálati idővel rendelkezik részére a havi átlagkereset 33%-a állapítható meg öregségi teljes nyugdíjként.

Az öregségi teljes nyugdíj mértéke

• 10-től 25 éves szolgálati időig évi 2%-kal;

• 25-től 36 éves szolgálati időig évi 1%-kal;

• 36 évnyi szolgálati időtől minden további év 1,5%-kal;

a 2008. január 1-től megállapításra kerülő nyugdíjak esetében pedig 40 évnyi szolgálati időtől minden további évre 2-2%-kal

emelkedik.

Az öregségi teljes nyugdíj összege azonban a fenti számítás alapján sem lehet kevesebb az évente megállapításra kerülő legkisebb összegnél, amely 2004-ben 23 200 forint, 2005-ben 24 700 forint, 2006-ban 25 800 forint, 2007-ben február 14-éig 26 830, február 15-étől 27 130 forint volt, 2008-ban pedig 28 500 forint havonta.

Az öregségi teljes nyugdíj nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegénél. Ha az öregségi teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegét nem éri el, az ellátás összege azonos a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegével.

Az öregségi résznyugdíj számítása esetén viszont nincs legkisebb összeg meghatározva, ezért ezt mindig a havi átlagkereset szolgálati időtől függő százalékában határozzák meg.

Amennyiben valaki magánynyugdíj pénztári tag is volt és az egyéni számláján lévő összeget saját döntése alapján nem utalta át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, a részére folyósítható öregségi nyugdíj összege a fenti módon meghatározott összeg 75%-a lesz.

A folyósított nyugdíjak értékének megőrzése érdekében a nyugellátásokat minden év januárjában emelik

1. az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedés és

2. a tervezett országos nettó átlagkereset növekedésének

figyelembe vételével.

2012. december 31-ét követően a nyugdíj összegét továbbra is az elismert szolgálati idő és a figyelembe vehető havi bruttó átlagkereset alapján állapítják majd meg. Eltérés lesz azonban a kizárólag társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékok és az egyidejűleg a magánnyugdíj-pénztárba is történő befizetés esetén megállapításra kerülő összegek között. Az előbbi esetben 20 év szolgálati időre a havi bruttó átlagkereset 33%-a jár majd öregségi nyugdíjként, s a szolgálati idő minden újabb éve után ez a mérték 1,65%-kal fog növekedni.

Amennyiben valaki magánnyugdíj-pénztári tag is és az egyéni számláján lévő összeget nem utalta át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, úgy 20 év szolgálati idő után a nyugdíj mértéke a havi bruttó átlagkereset 24,40%-a lesz. Ez a mérték a szolgálati idő évenkénti emelkedésével 1,22%-kal emelkedik.

Az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán az öregségi nyugdíj összegének megállapítása, illetve módosítása során – ideértve a megállapítást követő emeléseket is – mind a módosítás alapját képező, mind a módosított összeget a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik.

Milyen szolgáltatásai vannak a magán-nyugdíjrendszernek?

Az állam a kötelező társadalombiztosítási rendszer mellett az ehhez kapcsolódó magánnyugdíj-rendszer útján is gondoskodik az időskor és a megrokkanás esetére az állampolgárok biztonságáról.

A magánnyugdíj keretében a biztosított, illetve az általa megjelölt kedvezményezett személy

1. nyugdíjjáradékra; vagy

2.az összegyűjtött tagdíj és a magánnyugdíj-pénztár befektetéseiből származó hozam egyösszegű kifizetésre

szerezhet jogosultságot.

A nyugdíjjáradék lehet:

1. életjáradék, azaz a tag élete végéig havonta előre folyósított járadékforma;

2. elején határozott időtartamos életjáradék, azaz olyan életjáradék, amelyet a pénztár a nyugdíjszolgáltatás megkezdésének időpontjától számított, előre meghatározott időtartam lejártáig a pénztártagnak, illetve kedvezményezettjének (örökösének), a meghatározott időtartam lejárata után pedig a pénztártag élete végéig folyósít;

3. végén határozott időtartamos életjáradék, azaz olyan életjáradék, amelyet a pénztár a pénztártag részére élethosszig folyósít, majd annak halála után kedvezményezettje részére a pénztár szolgáltatási szabályzatában előre meghatározott időtartam lejártáig folyósít;

4. kettő vagy több életre szóló életjáradék, azaz a pénztártag és kedvezményezettje(i) részére járó olyan nyugdíjszolgáltatás, amelyet addig folyósítanak, ameddig legalább egyikük életben van.

Milyen feltételei vannak az egyösszegben történő kifizetésnek?

Az egyösszegű kifizetésre akkor kerülhet sor, ha a pénztártag a nyugdíjkorhatár eléréséig a különböző magánnyugdíj pénztárakban megszerzett tagsági viszonya a 180 hónapot nem éri el, és ezt a lehetőséget választja.

Amennyiben a pénztártag meghal mielőtt nyugdíjba vonult volna, az általa megjelölt kedvezményezett személy a számlán lévő összeget választása szerint

1. egy összegben felveheti; vagy

2. amennyiben társadalombiztosítási hozzátartozói nyugellátásban részesül, átutalhatja a Nyugdíjbiztosítási Alap részére; vagy

3. ugyanazon pénztárnál vezetett saját egyéni számlájára átvezettetheti; vagy

4. más pénztárnál vezetett egyéni számlájára átutaltathatja.

A magánnyugdíj-pénztári egyéni számla a hagyatéknak nem része.

Az örökösök ehhez csak abban az esetben juthatnak hozzá, ha

1. az elhalálozott tag kedvezményezett személyt nem jelölt meg a belépési nyilatkozaton, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban; vagy

2. a kedvezményezett-jelölés hatályát veszíti.

Kötelező és az önkéntes magánnyugdíj-pénztári tagság

A pályakezdők kötelező jelleggel válnak pénztártaggá. 2006. január 1-jétől azt kell pályakezdőnek tekinteni, aki Magyarországon első ízben létesít nyugdíjbiztosítási jogviszonyt, és ebben az időpontban még nem töltötte be a 35. életévét.

Pénztár tagjává válhat önkéntes döntése alapján az, aki

1. a Tbj-ben meghatározottak szerinti harmadik állam állampolgára, illetőleg hontalan, ha Magyarországon nyugdíjbiztosítási jogviszonyban áll.

Milyen módon történik a járulék- és tagdíjfizetés a magánnyugdíj rendszerben?

A magánnyugdíj-pénztári tagnak a nyugdíj-járulékalapot képező jövedelme után 1,5%-os nyugdíjjárulékot és 8%-os tagdíjat kell fizetnie.

A munkáltatók a munkavállalók tagdíját vagy a tag a saját tagdíját a tagdíjalap 10%-áig kiegészítheti. A munkáltató kötelezettségvállalása minden munkavállalóra azonos mértékben és egyforma feltételekkel vonatkozik.

Milyen szolgáltatási vannak az önkéntes nyugdíjpénztárnak?

Az önkéntes nyugdíjpénztárak olyan természetes személyek által – a függetlenség, a kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elve alapján – létrehozott szervező és finanszírozó társulások, amelyeknek a legfőbb célja az, hogy a tagjaiknak nyújtott kötelező társadalombiztosítási nyugellátásokat valamilyen formában kiegészítsék.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak kizárólag nyugdíjszolgáltatásokat nyújthatnak, és e szolgáltatásaikat az önként vállalt rendszeres tagdíjbefizetésekből, egyéni számlavezetés alapján finanszírozzák.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak a nyugdíjkorhatár elérését követően a pénztártag részére az egyéni számlája terhére

1. egy összegben, vagy

2. járadék formájában, vagy

3. az előbbiek kombinációjában

pénzbeli kifizetést teljesít.

Az igénybe vehető szolgáltatások módozatait minden esetben a pénztár alapszabálya tartalmazza.

Az alapszabályban határozzák meg továbbá azt is, hogy a belépéstől számított mennyi ideig szükséges a tagsággal járó kötelezettségeket teljesíteni (ún. várakozási idő) ahhoz, hogy a fenti szolgáltatásokra jogosultságot szerezzen a tag.

Hogyan lehet belépni az önkéntes nyugdíjpénztárba?

Ahogy az elnevezése is mutatja az önkéntes nyugdíjpénztárba való be- és kilépés minden esetben önkéntesen, szabad akaratból történik.

A taggá azonban csak azok a természetes személyek válhatnak; akik

1. a 16. életévüket betöltötték;

2. az alapszabály rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek elismerik; valamint

3. vállalják a tagdíjfizetési kötelezettséget.

Önkéntes nyugdíjpénztárba fizetendő tagdíj

Az önkéntes nyugdíjpénztárba fizetendő tagdíj olyan önként vállalt rendszeres pénzbeli hozzájárulás, amelyet a tag a pénztár szolgáltatásainak fedezetére fizet be. Az alapszabályban határozzák meg azt a minimális összeget is, amelyet minden tagnak rendszeresen be kell fizetnie (egységes tagdíj). A tagdíjat részben vagy egészben munkáltatói hozzájárulásként a munkáltatók is átvállalhatják.